Mark Twain / Egy jenki Arthur király udvarában
Mark Twain (1835 – 1910) – aki volt folyami kormányos a Mississippin, népfelkelő az amerikai polgárháborúban és ezüstbányász Nevadában – egész életében rajongott a technikai újdonságokért. Voltak saját találmányai, pénzzel támogatta mások kísérleteit, és az első telefon-előfizetők és írógép-tulajdonosok közé tartozott. Gépimádatáról tanúskodik Egy jenki Arthur király udvarában című könyve is, amelyben korokat és kultúrákat szembesít. Az izgalmas és mulatságos történetben egy gyakorlatias jenki, a XIX. század végi modern technika rajongója Arthur királynak és a kerekasztal lovagjainak mitikus birodalmába vetődik, s az új kor tudományos és technikai ismeretei révén nagyobb varázsló lesz a mindenható Merlinnél is. A lőfegyver, a villanyvilágítás, a távíró gyors ,,feltalálásával” és bevezetésével szórakoztató és tanulságos kalandok során viszi győzelemre Arthur király seregét a középkori fegyverzettel, harcmodorral küzdő páncélos lovagok ellen.
Amerika elhallgatott történelme / Oliver Stone, Peter Kuznick
Oliver Stone, a világhírű filmrendező számos alkotásában, köztük A szakasz, a Született július 4-én, a JFK A nyitott dosszié és a Nixon c. filmekben foglalkozott már az amerikai történelem sorsfordító eseményeivel. 2012-ben készült tízrészes dokumentumfilmjében arra vállalkozott, hogy az Egyesült Államok hivatalos, az iskolákban oktatott, a tömegmédiában sugárzott és a nagyvilágnak propagált történelmével szemben, alternatív megközelítéssel mutassa be Amerika elmúlt évszázadának legfontosabb történelmi eseményeit és politikai folyamatait.
A történelem vége és az utolsó ember / Francis Fukuyama
1989-ben, az amerikai külügyminisztérium ifjú munkatársaként adta közre Francis Fukuyama „A történelem vége?” című, mindössze néhány oldalas tanulmányát, és ezzel egy csapásra világhírű lett.
Cikkek ezreiben vitatkoztak vele, a világ minden valamirevaló történésze és politikatudósa kifejtette véleményét az „endizmus”-vitában.
Majd Fukuyama könyvben is megírta az elméletét, s kiderült, hogy filozófiailag alaposan végiggondolt, mély elemzés alapján jutott el a következtetéshez, miszerint a liberális demokrácia „az emberiség ideológiai fejlődésének a végpontja”, „a kormányzás végső formája, s mint ilyen az egyetemes történelem vége lehet”.
Azóta bármi történik a világban – terroristák rombolják le a Világkereskedelmi Központot, újabb háború tör ki valahol, valamilyen forradalom megdönt egy rendszert –, az újságírók szinte reflexből emlegetik Fukuyama óriási tévedését, aki naivan azt gondolta 1989-ben, hogy véget ért a történelem.
Fukuyama legkomolyabb bírálója persze Samuel P. Huntington volt, aki szerint a jövő nem a liberális demokrácia diadalát hozza, hanem a civilizációk összecsapásait.
Makkai Sándor / Ördögszekér
Makkai Sándor a modern történeti regény nagymestere, gróf Bánffy Miklós írótársa, az erdélyi helikonisták egyik legismertebb alkotója. Szépirodalmi műveit javarészt az Erdélyi Szépirodalmi Céh jelentette meg 1925 és 1943 között. Első megjelenésekor az Ördögszekér egy csapásra zajos könyvsiker lett; a “híres és hírhedt” regény ugyanis a Báthoryak szerelmi történetébe enged bepillantást, mi több, Báthory Anna rejtélyes élettörténetének pikáns részleteibe avatja be olvasóit, nem véletlen, hogy a kor vadromantikus botránykönyvének tartották.
A történet 1601-ben kezdődik, és 1636-ban zárul. A csíksomlyói Báthory István árvái, Gábor és Anna az ecsedi Báthoryak udvarába kerülnek, évekkel később a rendek Báthory Gábort Erdély trónjára emelik. Az ifjú fejedelem öt év múlva gyilkosság áldozata lesz, s helyét Bethlen Gábor foglalja el. A másik árváról, Báthory Annáról ezidőben már pletykák keringenek, hogy úri boszorkány és gyerekgyilkos, a kereki vár pedig tivornyák és szodómia helyszíne…